Én „csak” mozgássérült vagyok

A Batthyányi téri Szent Anna templomba volt a gyülekező, ott egy szentmisével kezdtük közös utunkat. Mivel én új voltam, mindenki azt hitte, hogy engem is vezetni kell, mert nem látok. Így sokszor kellett elismélteni, hogy „Köszönöm, de én „csak” mozgássérült vagyok”!

Nagyon hamar biztonságba éreztem, magam biztosan kezdtem mozogni az otthon területén! Vasárnap nem történt sok minden, ötkor volt rózsafüzérezés, hatkor vacsi. Vacsora közben Anna nővér oda súgta nekem, hogy 20:15-kor esti zsolozsma lesz, ha szeretnék menni, akkor szeretettel várnak. Persze, hogy mentem! Nagyon jó volt a zűrős és hosszú nap végén imádkozva elcsendesedni. Nyugodt éjszaka várt így rám!

Ébred újra!

Régi elfeledett érzések éberetek bennem a hétfői elmélkedés során! Szűcs László atya jött ki hozzánk és arról mesélt, hogy őt hogy hívta meg az Úr a papságára. Ez is sokat segített, de a társaim befogadó szeretette és a megfelelő segítség többet adott! Megismertem Margitot, és vele valahogy egyből közös nyelven kezdtünk beszélni arról, hogy sok sérült ember a négy fal között lesz depressziós, és sajnos sokan öngyilkosak. Akkor és ott újra éreztem, hogy felelőséggel tartozom értük, hiszen én tanultam és megtaláltam a fényre vezető utat. Hogy is van a lángról szóló tanítás?!

Délután egy szentség imádás volt, ahol először tudatosult bennem Jézus jelenléte! Este pedig már én kértem, hadd mehessek zsolozsmára!

A 4. tized és a 4. állomás

Kedden szintén Laci atya volt velünk – Anna nővér szinte végig dolgozott, de amikor tehette köztünk volt, tudom, hogy ez neki is sokat jelentet – délelőtt, és ő misézett. De délután már nem tudott maradni. Estére rózsafűzért terveztünk, de úgy, hogy a tizedek titkait előre olvastunk, így a tized két részre bomlott, a titokra és az előimádkozásra, párokat alkottunk. Akkor már el mertem vállalni a negyedik titok felolvasását.

Volt egy kis szünet és mentünk az udvarra, ahol a nyáron ment maradó gyerekek játszottak. Közéljük ülve el kezdtem ismerkedni velük!

Ötkor mentünk rózsafüzérezni. Nagyon izgultam! De már előtte megbeszéltem, hogy én elolvasom, de utána egy vak srác pontírással felolvassa, hogy azért érthető legyen az, hogyan változott el Jézus a Tábor-hegyen!

Másnap keresztutat „jártunk”, és ott a negyedik állomást olvastam, illetve olvastuk. Fizikálisan nem jártuk végig, ülve felolvastuk, de így is megrendítő volt!

Találkozunk a Paradicsomban

Szerdán egy másik atya jött hozzánk, de késett. Anna nővér kitalálta, hogy addig el kezdi felolvasni a Találkozunk a Paradicsomban című riport könyvet. Ez II. János Pál pápa fotósával készült riportot tartalmazza, természetesen a Szentatyáról! Mindenkinek szívemből ajánlom ezt a könyvet, mert nagyon jó! Mi, hol sírtunk, hol nevetünk! Anyunak meg is vettem születésnapjára. Nem drága, 2500 forint!

Minden dal a csendbe ér

í

Csütörtökön volt még egy szentségimádás, a könyv befejezése és a záró szentmise.  Ebéd után már rohantunk, hogy elérjem a buszt, de lekéstem.

Folyt. köv? Naná! Minden hónap második szombatján lelkinap a Szent Anna templomban!